Belgyógyászati és Onkológiai Klinika

Hétköznap: 14.00-17.00 h között
Munkaszüneti napokon: 10.00-17.00 h között

A klinika teljes területen kötelező a maszkviselés!

A fertőző kórtermekben (kórterem ajtaján jelöljük) a látogatás továbbra is csak ápolókkal egyeztetve, védőfelszerelésben!

Covid fertőzőtt betegek látogatása csak különösen indokolt esetben, az Igazgató írásos engedélyével történhet. Engedély kérés az osztályvezető orvoson keresztül lehetséges.

A látogatási időponttól eltérően csak a beteget segítő személy (1 fő) tartózkodhat a beteg mellett az igazgatótól kapott írásos engedéllyel.

Kérjük pácienseinket, az alábbi linken, illetve a letölthető .pdf dokumentumból tájékozódjanak, mit tegyenek otthon, ha koronavírusra utaló tüneteik vannak:


https://semmelweis.hu/koronavirus/files/2020/11/COVID-19-betegtajekoztato-2020-11-26.pdf

A tájékoztató .pdf-ben letölthető ide kattintva is

A CRISPR-Cas9 génszerkesztés kidolgozói, Emmanuelle Charpentier és Jennifer A. Doudna kapták a legrangosabb tudományos elismerést jelentő kémiai Nobel-díjat 2020-ban.

Csodaolló az örökítőanyaghoz
A Nobel-díjas eredmény alapja, a CRISPR (a „halmozott és szabályos közökkel elválasztott palindromikus ismétlődések” angol kifejezés rövidítése) egy genetikus immunrendszer, amely vírusok és plazmidok ellen véd. Az egyfajta zajszűrőként működő ismétlődések az őket másoló RNS segítségével aktiválják a Cas nevű fehérjéket, amelyek azonosítják és eltávolítják a betolakodó DNS-szakaszokat.

A CRISPR-jelenséget először Josizumi Isinó írta le 1987-ben az Oszakai Egyetemen. Holland kutatók tuberkulózisbaktériumok örökítőanyagának vizsgálata kapcsán írták le 1993-ban. A mechanizmus működését a kilencvenes évek végén ismerte fel az Alicantei Egyetem kutatója, Francisco Mojica.

A CRISPR-mechanizmusra 2012-ben épített hatékony génszerkesztő eszközöket Charpentier és Doudna. Az ő úttörő kutatásuk tette elérhetővé a gének olcsó, gyors és pontos szerkesztését.

A CRISPR génszerkesztő eszközök mára széles körben elterjedtté váltak kutatásban, biotechnológiai termékekben és gyógyászatban. 2014 végére több mint 1000 CRISPR-t érintő tudományos dolgozat született, egyebek között bioüzemanyagot előállító élesztőt, genetikailag módosított haszonnövényeket hoztak létre vele, illetve sarlósejtes vérszegénységet és szembetegséget kezeltek emberben.

…  

bővebben >>